A kaszpi haragossikló egy termetes eurázsiai kígyófaj, amely nevét a potenciális veszélyforrásokkal szemben tanúsított agresszív viselkedéséről kapta. Támadásainak hevessége miatt a népnyelv ugró siklóként is ismeri. hazánkban elszigetelt populációkban, mészkő- és dolomit-, valamint lösz-pusztagyepeken fordul elő. Legjelentősebb állománya a Villányi-hegységhez tartozó, Szársomlyó mészkősziklagyepén található.
Megjelenése: A kaszpi haragossikló a legnagyobb testű kígyónk. Átlagos testhossza 160-180 centiméter, bár ritkán nagyobbra is megnőhet. Teste karcsú és erőteljes. Alapszíne általában dióbarna, a nyakon és a testoldalon ezüstös árnyalattal. A pikkelyek közepén szalmasárga csík húzódik, a széleik és a köztük lévő bőr sötét. A pikkelyeken lévő mintázat összeolvadása következtében a test, különösen a hátsó részén, csíkosnak tűnik. Feje mogyoróbarna, sötétbarna rajzolattal. A felső ajkak krémszínűek, A has sárga vagy vajszínű. A torok fehér, a szemei meglehetősen nagyok, színük szürkés- vagy vörösesbarna, a pupilla kerek. A fiatal példányok színezete eltér a felnőttekétől.
A kaszpi haragossikló nappali életmódot folytat. A reggeli órákban búvóhelye közelében napozik, miután felmelegedett, aktív vadászatra indul. Gyakran kúszik fel bokrokra, kisebb fákra. Látása jó, táplálékállatait és támadóit már messziről észreveszi. A felnőtt egyedek gerinceseket, gyíkokat, rágcsálókat és énekesmadarakat zsákmányolnak. Meglehetősen vehemens ragadozók. Általában prédájukat többnyire élve nyelik le, csak a nagyobb ellenállást kifejtő áldozataikat fojtják meg, vagy egyszerűen valamilyen tereptárgynak préselik. A nőstény évente egyszer 5-12, pergamenszerű héjjal borított tojást rak. A kis siklók augusztus második felében vagy szeptemberben kelnek ki. A haragossiklók a telet hibernált állapotban töltik. Téli pihenőjüket a kifejlett egyedek már szeptemberben elkezdhetik, és időjárástól függően március végén, április elején fejezik be. Természetesen – sikló lévén – harapása nem mérgező, hegyes fogaival fájó sebeket tud okozni, harapásuk azonban nem veszélyes.
A kaszpi haragossikló hazánk egyik legveszélyeztetettebb hüllőfaja. Élőhelyei az elmúlt évtizedekben szinte teljesen felszámolódtak. További veszélyt jelent az idegenhonos özönnövényfajok (bálványfa, fekete fenyő, orgona stb.) terjedése a sziklagyepeken, valamint az egyre nagyobb agglomeráció környéki szabadidős tevékenység kirándulás, kerékpározás, kutyasétáltatás, terepmotorozás
Magyarországon fokozottan védett. Természetvédelmi értéke: 500 000 Ft.