Kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az európai unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel.
Megjelenése: Nagy termetű, széles szárnyú sólyom, testhossza 47-55 cm, szárfesztávolsága 105-129 cm. A hím és a tojó hasonló megjelenésű. A hát és szárnyak földbarnák, rozsdás szegélyű tollakkal, az alsótest fehér alapon csepp alakú foltokkal mintázott, a tollatlan csüd és a lábujjak sárgák, a faroktollak szürkésbarnák, tojásdad rozsdaszínű foltokkal. A homlok piszkosfehér, a fejtető és tarkó rozsdássárga, keskeny fekete hosszanti sávokkal, a torok fehér. A fiatalok alsótestén a foltok elmosódottak, a lábuk hamvaskék. Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálókkal (ürgék, hörcsög, földimókusok stb.) táplálkozik, de képes kisebb, egér termetű fajokat is elejteni. Ezek hiányában – klasszikus sólyomként viselkedve –a repülő madarakat, főként a seregély és galamb mérettartományú fajokat képes elejteni. A sólyomféle rokonság többi tagjához hasonlóan fészket nem épít. A sziklafalak párkányain holló fészkét, fészkemaradványát használja Évente egyszer költ, általában 3-4 tojást rak, Főként a tojó kotlik, a hím csak rövid időre váltja a tojók, akit a kotlás ideje alatt, majd a kisfiókás időszakban a fiatalokkal együtt lát el élelemmel.
Potenciális solymászmadárként a tojások és a fiókák kiszedése, a felnőtt madarak befogása is állománycsökkentő tényező volt a múlt század második felében. Állományuk folyamatosan csökkent a nem megfelelően alkalmazott rágcsálóirtó szerek, a ragadozó madarak illegális mérgezése, a fészekgazda madárfajok üldözése, az elektromos vezetékhálózaton elszenvedett tömeges áramütés miatt.